A madárinfluenza hatása a vadászgörényekre

A vadászgörény (mustela putorios furo) megfertõzõdhet a madárinfluenza vírusával, és ez a fertõzés halálos kimenetelû is lehet. Elkerülendõ a görénytartók körében kitörõ pánikot, utána néztük a témának – de sajnos nem túl megnyugtató információkra bukkantunk.

Mint azt már mi is tapasztalhattuk, a vadászgörények fogékonyan az emberi influenza vírusra, ráadásul élettanilag nagyon jól "modellezik" a betegség lefolyását. Ezért kézenfekvõnek tûnt, hogy a 2004-ben Thaiföldön ill. Vietnamban embereken észlelt madárinfluenza fertõzést vadászgörényeken végzett kísérletekkel vizsgálják.

A kísérlet az Amerikai Egyesült Államokban folyt, a Marshall’s Farmról származó fiatal (3-5 hónapos) hímgörényeken. A kísérletet több fajta vírussal, több csoportban végezték, a részletek ismertetésétõl most eltekintünk. A vadászgörényeket elaltatták, majd orron át fertõzték meg több különbözõ, a H5N1 csoportba tartozó influenza vírussal. A megfertõzött görények nagy része igen heveny tüneteket produkált, úgymint magas láz, 17-20% közötti nagyon gyors testsúlyvesztés, mély letargia és hasmenés. Néhány esetben idegrendszeri sérülésére mutató tünetek is jelentkeztek, mint pl. egyensúlyzavar. Az esetek nagyobbik részében a fertõzést követõ ötödik-hetedik napon a görények elpusztultak. Boncolásuk kimutatta, hogy a vírus igen gyorsan elterjedt a szervezetükben, megtalálható volt az alsó- és felsõ légutakban, és az agyban is.

A vizsgálatok eredményei alapján kijelenthetõ, hogy az Ázsiában a madarak között terjedõ H5N1 vírus nagy eséllyel halálos kimenetelû fertõzést okoz a vizsgált emlõsök (egér, görény) körében. Nem zárható ki ezen állatok közvetítõ szerepe a (vízi)madarak és emberek között – azonban fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a kutatás nem vizsgálta (és így semmilyen megállapítást sem tesz rá) a vírus ember-ember közötti terjedését. Összefoglalva a kutatás eredményeit, a madárinfluenza H5N1 vírus különbözõ variánsait az okozott tünetek alapján két csoportra oszthatjuk: az egyik csoportja csupán enyhe fertõzést okozott a görényeket, míg a másik csoportjuk halálosat.

Fontos kiemelni, hogy míg a kacsákból és fürjekbõl izolált vírus minden esetben halált okozott, a csirkébõl izolált nem!

Tehát a hír igaz: sajnos görényeink érzékenyek a vírusra, amelynek fertõzésébe akár bele is halhatnak.

Jó hír az, hogy ez a kísérlet orron át történõ fertõzésre alapult. Tekintetbe véve azt a tényt, hogy Magyarországon szórványos fertõzések fordulnak csak elõ, nagyon kicsi az esélye, hogy a házikedvencként tartott görényeink olyan hosszú ideig szagolgassák a fertõzést terjesztõ madárürüléket, hogy megfertõzõdjenek.

A táplálékon keresztül bejutott vírusok hatásáról nem szól a tanulmány, azonban a budapesti állatorvosok által összeállított információs oldalon azt találtuk, hogy "A hazánkban általában alkalmazott konyhatechnológiai mûveletek (pl.fõzés, párolás, sütés) az influenzavírusok elpusztításához biztosan elegendõek … mivel a vírus ellenálló képessége kicsi, a testváladékok beszáradása, a különbözõ fertõtlenítõszerek, a 60 °C feletti hõmérséklet az influenzavírusokat hamar elpusztítja."

Megnyugtató tény az is, hogy "a hazánkban közfogyasztásra forgalomba kerülõ élelmiszerek, baromfihús madárinfluenza vírussal való fertõzöttsége és fõleg azok fertõzést terjesztõ szerepe kizártnak tekinthetõ, mert 35 éve mentesek vagyunk a betegségtõl, s ha esetleg jelentkezne is, a nagyon szigorú állategészségügyi hatósági intézkedések megakadályozzák, hogy a fertõzött helyekrõl hús kerüljön forgalomba."

Javasoljuk, hogy a görények etetésére kizárólag emberi fogyasztásra szánt szárnyashúst vásároljatok.

Az aggódó gazdik pedig alaposan fõzzék át a szárnyast, mielõtt a görényeknek adják. ;-) Az országban vadmadarakon kimutatott fertõzés nem indokolja a csirkehús etetésének kizárását!

Forrás: Goreny.hu